2026 április 04
Kritikus állapotok az Ős-Sárvízen!
2022. júl. 28. - Felhívás
Hogyan tovább???
A 2009-es év volt a legkritikusabb az Ős-Sárvíz életében vízháztartás szempontjából. Ezt követte a tavalyi 2019-es év, majd biztosra vehető, hogy az idei csapadékszegény tavasz az embert, állatot, növényt próbáló aszály a katasztrófa felé sodorja a holtágat és a környező már csak nevében létező vizes élőhelyeket.
Halpusztulás eddig nem volt tapasztalható, de amennyiben nem változik a vízfogyás a mederből akkor ezzel is szembe kell majd néznünk. Hiába bátorítanak az öregek azzal, hogy ne aggódjak mióta ők az eszüket tudják soha nem száradt ki a holtág.
A tavalyi igen kritikus évhez képest a nyár derekán (2022.07.18) mért összehasonlító vízmérés beigazolta a félelmeinket. A tavalyi ugyanezen időszakban mért vízszinthez képest 35 centiméterrel alacsonyabb a vízoszlop magassága holtágban.
Ez még a legrosszabb időszakokban is egy augusztus közepi vízszintnek kellene, hogy megfeleljen. Nincs mit szépíteni egy hónapnyi hátrányban vagyunk hiszen a tavaszt már az üzemi vízszinthez képest is 22 cm mínusszal indítottuk. A jelenlegi helyzetben tartós megoldást csak a természet kínálhatna markáns időváltozással, esőkkel tartósabb lehűlésekkel.
A Nádor (Sárvíz) csatorna vízszintje is negatív rekordokat döntöget helyenként homokzátonyok bukkannak ki a 20-30 centiméteres vízből. A Sárvízből továbbra is öntöznek és ca. két kilométeres szakaszon két helyen is szivattyúzzák az amúgy is gyenge vízhozamú csatornából vizet.
Ha már szivattyúzás, akkor érzékeltetném, hogy milyen eszközökre lenne szükség ahhoz, hogy az egyesületünk a Sárvízből vizet szivattyúzva feltöltené a holtág medrét, amiből jelenleg 126.000 köbméter víz hiányzik.
1. Megfelelő vízhozam a Nádor csatornán (Sárvízen)
2. Min. 3 köbméter/perc kapacitású kardán meghajtású szivattyú (CADOPPY)
3. Min. 500-600 m megfelelő keresztmetszetű csővezeték
4. Egy dízelüzemű traktor
5. Folyamatos műszaki felügyelet
6. 30 nap folyamatos üzem
A vízhozamra nincs ráhatásunk. A jelzett szivattyú bérlése is minimum napi 15-17.000 Ft+ÁFA. Traktorunk sincs jelenleg hála az évről évre lepattintott pályázatainknak. A traktor üzemanyag költsége sem lenne elhanyagolható tényező (min. 10 liter/nap). Így a szivattyú bérlés és az üzemanyag költség 30 napra elérheti a 900.000 forintot. Ennek értelmében 140 liter átszivattyúzott víz a Sárvízből az Ős-Sárvízbe 1 forintba kerülne. Ne feledjük……126.000.000 liter víz hiányzik az Ős-Sárvíz medréből. Ami megoldható lenne egyesületünk részéről az a műszaki felügyelet.
A holtágat a jelzett eszközökkel a jelenlegi állapotról feltölteni teljes telítettségig is minimum 30 napba telik napi 24 órás üzemidővel.
A problémát újfent jeleztük a vagyonkezelő felé.
Tény, hogy az ország vízgazdálkodása már régóta reformokra szorul. Az évszázados doktrína a területek lecsapolásáról a rétek legelők kiszárításáról, vízfelesleg elengedéséről már régen idejét múlt. A vizeket megtartani kell az olyan területeken, amik képesek szerkezetüknél, adottságaiknál fogva többlet vizet tárolni. Tározókat építve, ártereket, hullámtereket kiszélesítve jelentősebb vízmennyiségeket kellene eltárolni a mesterségesen kialakított medencékben. Az így betárolt vízmennyiségek segítségével kitolható lenne az aszályos időszakok kezdete, nem beszélve az egyéb hasznosításukról (öntözés, haltermelés, turisztika stb.).
Aki elég idős az már láthatta a víz erejét. Szakálynál az elöntött kaszálókon, réteken úszó körbálákat a kiöntött Kaposban, vagy a hömpölygő jeges dunai áradatot, ami elragadott embert és állatot. Bátán utcákat letarolva az ötvenes években földönfutóvá téve családokat a Sárközben.
Meg kell találni az aranyközéputat. Az elv talán az lehetne: Ha kevés van tartsuk, gyűjtsük. Ha sok van akkor is tartsuk és csak a felesleget engedjük, de gondoljunk a holnapra.
Most nem ezt tesszük….
A történelem során civilizációk épültek a vízre. A Termékeny Félhold, Egyiptom, 1700 éve a Maják már 8.000.000 köbméter befogadású víztározót építettek a vas ismerete és a kerék hiányában. Ők tudtak a természettel szimbiózisban élni. Nekünk miért nem megy? Magyarországon mikor építettek utoljára jelentősebb víztározót? Mikor kotorták utoljára az eliszapolódott öreg tavakat, víztározókat hogy az iszap helyét újra a víz foglalhassa el?
Már olyan világban élünk ahol a mérsékelt égövben is erdőtüzeket idéz elő a szárazság, ahol emberek ezrei hagyják el otthonaikat víz hiányában, ahol a réteket csak egyszer kaszálják évente, ahol a szálas takarmány ára a csillagokat verdesi már ha egyáltalán lehet kapni, és még mindig nap mint nap ivóvízzel húzzuk le a WC.-t, és hagyjuk elfolyni a csapadékvizet.
Mikor eszmél az emberiség? Könnyű a globális felmelegedésre fogni mindent és kaparni a karbon semlegesség felé. Nem elég a folyamatokat megállítani, vissza is kell fordítani azokat.
Az iparosodás kezdete óta csak betettünk a természetnek önző érdekeinket előtérbe helyezve. Most a természet benyújtja a számlát… A kép 2009 őszén készült. Idén ősszel rosszabb lesz a helyzet….
H.E.ELNÖK
